Ha Az Adós Nem Tud Fizetni - Nem Fizet Az Adósa? Így Indíthatja Meg A Végrehajtást
dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke előadás közben Forrás: Pressinform Ugyanakkor csak akkor érdemes ellentmondani, ha valóban alaptalan a követelés, mert ha a kötelezett tényleg tartozik, csak az időt tudja húzni – és az eljárási költségeket, illetve a kamatokat növelni. A pereskedés ugyanis drága, és a per végén, ha veszít, még többet kell fizetnie, mint ha megfizette volna a fizetési meghagyásban foglalt követelést. Anyagi nehézség esetén részletfizetést is kérhető Ha az adós anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, akkor érdemes halasztást vagy részletfizetést kérnie. Erre szintén csak tizenöt napja van a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva. Magánszemélyként ugyanúgy szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél van lehetősége erre. Ha a közjegyző helyt ad a kérelemnek, fontos, hogy az adós pontosan fizesse a részleteket a jogosultnak, mert ha egyszer is megcsúszik, a jogosult megindíttathatja a végrehajtási eljárást a teljes meg nem fizetett összegre.
A fizetését is leemelhetik a számlájáról annak, aki nem veszi át a fizetési meghagyást
Vagyis ha eddig egy adósnál volt mondjuk tíz tétel, összesen ötszázezer forintnyi követelés, az egyben beadva tizenötezer forintos díjat vont maga után. Januártól viszont már legalább tízszer ötezer, azaz ötvenezer forint az eljárási díj, mert külön-külön kell beadni a kérvényeket. Vonatkozik ez például arra az esetre is, ha tegyük fel egy munkavállalónak kölcsön adott a cége 100 ezer forintot, meg mondjuk csinált még egy 50 ezer forintos kárt is – januártól ezt az egy személyhez kötődő tartozást is csak két külön fizetési meghagyással érvényesítheti a munkáltató. 4500 forint helyett 10 ezer forintért. És ha érvényt szerez a követelésének, akkor a munkavállalónak kell megfizetnie az 5500 forinttal megnövekedett eljárási díjat is. Fotó: Thinkstock Ami még roppant furcsa, hogy az egy adott számlához tartozó késedelmi kamat, illetve az uniós jog alapján egy éven belül érvényesíthető 40 eurós behajtási költségátalány sem szerepelhet egy ügyben. És azzal az indokkal, hogy ezek nem lejárt tartozások, ezeket el is utasíthatja a közjegyző – konkrét ügynél derült ki, hogy például Székesfehérváron ennyire túllihegik az új szabályt.
Mennyibe kerül a közjegyző eljárása? A végrehajtási eljárás megindításáért díjat kell fizetnünk, ám ezt az összeget – amennyiben sikerrel jár a végrehajtó – be tudjuk hajtatni az adósunkon. A fizetendő díj, a végrehajtandó követelés értékének 1 százaléka, legalább 5 ezer és legfeljebb 150 ezer forint. [1] A végrehajtónál ezen felül további eljárási költségek merülhetnek fel, melyet a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie, azonban ha a végrehajtási eljárás sikerrel jár, ezt az összeget is visszakapjuk. A végrehajtási záradék kiállítása, valamint a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése iránti kérelem formanyomtatványai – szerkeszthető formában is – letölthetők (). a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapjáról. [1] az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értékének.
Ehhez fel kell keresnünk egy közjegyzőt, aki kérelmünkre fizetési meghagyást küld ki az adósunknak. Ha az adósunk nem veszi át az ezt tartalmazó postai küldeményt, vagy nem kifogásolja az abban foglaltakat, a fizetési meghagyás a kézbesítéstől számított 16. napon jogerőre emelkedik. Jó tudni, hogy a végrehajtás ekkor nem indul meg automatikusan, minden esetben nekünk (a hitelezőnek) kell kérelmezni az eljárás megindítását a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél. A végrehajtási eljárás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon – papíralapon vagy elektronikus úton a MOKK rendszerén keresztül – egy példányban kell benyújtani. Amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályokban foglaltaknak, a közjegyző kibocsátja a végrehajtási lapot és átadja az ügyet a végrehajtónak. Ha közjegyző előtt szerződtünk Ennél kicsit egyszerűbb eset, ha közjegyzői okiratba foglalt szerződésünk van, vagy ha az adósunk egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, mert ezen dokumentumok alapján közvetlenül, bírósági eljárás nélkül kezdeményezhetünk végrehajtást, ha adósunk nem teljesíti a bennük foglaltakat.
Ha a munkabért átutalással fizetik, akkor az összeget úgy kell átutalni, hogy a bérfizetés napján már a munkavállaló bankszámláján rendelkezésére álljon. Készpénzes munkabér fizetés esetén, ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor legkésőbb az ezt megelőző munkanapon ki kell fizetni a munkabért. Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, akkor készpénzben fizetendő bérét az utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni. Szabadság esetén a szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a munkabért, ha a bérfizetési nap a szabadság idejére esik. A munkavállaló eszközei a munkabér behajtására A munkavállaló – azon túl, hogy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntetheti - munkaügyi pert indíthat a munkáltatóval szemben. Az elmaradt munkabéren túl a munkavállaló késedelmi kamatra is jogosult attól a naptól fogva, hogy a munkáltató a bérfizetéssel késedelembe esett.
A végrehajtás kezdeményezéséért elég felkeresnünk azt a közjegyzőt, aki azt készítette. A végrehajtási záradékkal ellátott közokirattal ebben az esetben sincs további dolgunk, ezt is a közjegyző juttatja el a végrehajtóhoz. Amennyiben a szerződés teljesítését valamilyen feltételhez kötöttük, akkor a végrehajtás megindításához szükséges, hogy az adott feltétel bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Ha például az adósunk vagy a bérlőnk nem fizeti a megállapodásban rögzített törlesztőrészleteket vagy bérleti díjat, és emiatt felmondunk neki, ezt közokiratba kell foglaltatnunk, ha meg akarjuk indítani végrehajtási eljárást. Ha zálogszerződésről van szó, a közjegyző akkor látja el végrehajtási záradékkal a közokiratot, ha a követelés teljesítési határideje lejárt. A közjegyző a végrehajtás elrendelésénél a jogszabály alapján azonban sosem vizsgálja (nem vizsgálhatja) azt, hogy például a kötelezett teljesített-e, vagy ha igen, azt a jogosult helyesen számolta-e el stb. Ilyen kérdésekben az adós indíthat majd végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti pert.
Jellemzően ilyen eset akkor áll fenn, ha az adós elismeri tartozását, azonban szorult anyagi helyzetben van és emiatt nem tudja egyösszegben rendezni a hátralékot. A tartozáselismerő nyilatkozatban az adós elismeri, hogy kinek és mennyivel tartozik, illetve vállalja, hogy ezt az összeget mikor fizeti meg (akár részletekben, akár egyösszegben). A közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozat egyből végrehajtható, ha az adós nem tesz az abban foglaltaknak eleget, így elkerülhető a hosszas és költséges pereskedés. A fizetési meghagyásos eljárás (FMH) Az egyszerű és gyors módja a tartozás behajtásának, ha ügyvéd közreműködésével fizetési meghagyásos eljárást indítunk. Ez egy peren kívüli eljárás, melynek előnye, hogy megindításához nem szükséges csatolni semmilyen bizonyítékot. Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem a közjegyzőhöz hiánytalanul és szabályosan benyújtásra kerül, akkor a közjegyző kibocsátja a fizetési meghagyást és megküldi azt az adós részére. Az adósnak a fizetési meghagyás kézhezvételétől számítva 15 napja van, hogy ellentmondással éljen, ha vitatja a követelést.
- Ha az adós nem tud fizetni za
- Ha az adós nem tud fizetni 2020
- Mennyi ideig lehet szedni a magne b6 ot
- Igo primo térkép letöltés ingyen 2019 para
- Fekete István: Vuk | Játék.hu Webáruház
- Iphone 8 plus kijelző csere 2018
- Ha az adós nem tud fizetni da
- Született feleségek 7 évad 16 rest of this article
- Ha az adós nem tud fizetni 3
Mi a teendő, ha nem fizetik vissza kölcsönadott pénzünket, vagy ha bármi más okból tartoznak nekünk? Hogyan indíthatunk végrehajtási eljárást jogos pénzkövetelésünk behajtására? Lássuk, mit kell tennünk, ha ilyen helyzetbe kerülünk. Pénzkövetelésünk sokféleképpen keletkezhet: akár úgy, hogy valamilyen kölcsönünket nem fizetik vissza, bérleti díjjal tartoznak nekünk, de akár úgy is, hogy valaki kárt okozott nekünk vagy lelépett a megrendelt, de el nem végzett szolgáltatásért fizetett előleggel. A végrehajtás, azaz a jogos pénzkövetelésünk hatósági behajtása rendszerint egy hosszabb-rövidebb folyamat lezárása, amelyet számos jogi lépésnek kell megelőznie. Ezek közé tartozik például, ha egy közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást indítunk az adósunkkal szemben, vagy ha eleve közjegyző előtt szerződünk. Ha rendelkezünk jogerős fizetési meghagyással Ha valakivel szemben 30 millió forint alatti pénzkövetelésünk keletkezik, a tartozás visszaszerzésének egyszerű és gyors módja a fizetési meghagyásos eljárás elindítása.
Ha valamilyen igazolt okból nem tudtuk átvenni a fizetési meghagyást – például kórházi kezelés alatt álltunk, otthoni karanténban voltunk, rossz címre küldték, vagy jogosulatlan átvevő vette át a küldeményt – van lehetőségünk úgynevezett kézbesítési kifogást benyújtani. Ha a fizetési meghagyás alapján végrehajtás indul ellenünk, akkor az eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül tehetünk kézbesítési kifogást az eljáró közjegyzőnél. Ha nem ért egyet a tartozással, mondjon ellent Amennyiben a kötelezett nem ért egyet a pénzköveteléssel, vagy vitatja a tartozás összegét, mondjon ellent! Erre magánszemélyként több lehetőség is van: bármely közjegyzőnél ellent lehet mondani szóban, vagy postai úton annak a közjegyzőnek címzett beadványban, aki kibocsátotta a fizetési meghagyást. "Még indokolnunk sem kell igazunkat, elegendő, ha leírjuk, hogy álláspontunk szerint nem áll fenn a tartozás. Ha határidőben, szabályos módon ellentmondással élünk, akkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul, és innentől peres eljárásként az illetékes bíróságon folytatódik az ügy" – mondta el Tóth Ádám.
Ha az adós nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és az végrehajtható lesz. Ha az adós nem ért egyet a követeléssel és határidőben ellentmondással él, akkor az eljárás perré alakul. Ez esetben keresetlevelet kell benyújtani és a bíróság fog dönteni arról, hogy jogos-e a követelésünk. Ha az adós nem veszi át a fizetési meghagyást és az "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz, akkor kézbesítési fikció alapján úgy kell tekinteni, mintha a fizetési meghagyást az adós átvette volna, tehát a meghagyás akkor is jogerőre emelkedik és végrehajtható lesz, ha az adós nem hajlandó átvenni a levelet. Ha az adós viszont nem veszi át a fizetési meghagyást, és "elköltözött", a "címzett ismeretlen" stb. jelzéssel érkezik vissza a levél a közjegyzőhöz, akkor a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátását visszautasítja. Az ismeretlen helyen tartózkodó adóstól bíróság előtt követelhetjük a pénzünket úgy, hogy a bíróság az adós részére ügygondnokot rendel ki (az ügygondnok képviseli az adóst és jogait a bíróság előtt).
