Az Emberi Kommunikáció Nem Nyelvi Jelei És Kifejezőeszközei — A Kommunikáció Nem Nyelvi Eszközei Érettségi Tétel - Érettségi.Eu
Gesztusok: a kéz, a kar, és a fej mozgása - funkciói: illusztrál, szabályoz, hangsúlyoz, figyelmet kelt, jelzést ad, utasít 8. Emblémák: típusai: ruha, öltözködés, hajviselet, test különböző díszei, bajusz, szakáll jellemzői: statikusak, tudatosan választjuk, szándékos üzenetet hordoz használatát meghatározza: az adott kor szokásrendje, a kultúra, a divat A) Nonverbális jelek az írásban: ábrák, tördelés, tagolójelek, kiemelések, aláhúzás, írásjelek, elrendezés, margó, tagolás, sorok, sortávolság, betűköz, betűtípus, színek, keret, javítások
Kézmozdulatainknak egy jó része azonban ösztönös: amikor feszülten ökölbe szorítjuk a kezünket, vagy tenyerünkkel takarjuk szemünket a veszély elől, akkor önkéntelen gesztusokat t eszünk. A testtartás. Sok mindenről árulkodik az, hogy mondandónkat milyen testhelyzetben adjuk elő. Egészen mást üzenünk azzal, ha tárgyalás közben felrakjuk lábunkat az asztalra, mintha egyenes tartással ülünk partnerünkkel szemben. Bizonyos szituációhoz kötődő testtartásunkat normák szabályozzák, amelyek azokban a közösségekben alakultak ki, amelyekbe tartozunk. A többes szám indokolt: más testtartás-szabályokat "hozhatunk" otthonról, mint amilyeneket az iskolában tanulunk. Kultúrafüggő testtartás például a magyar Himnusz állva hallgatása. De mindezen csoportokhoz kötődő normák mellett természetesen vannak az egyénre jellemző testtartási minták is. A térközszabályozás. Amikor beszélünk valakivel, igen beszédes, milyen közel helyezkedünk hozzá képest a beszéd pillanatában. A közelség egyszersmind bizalmat, intimitást is jelent, ezért ódzkodnak sokan attól, ha idegenek túl közel állva beszélnek hozzájuk.
- Okostankönyv
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 7
- Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei 1
- • 2.magyar nyelv - A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei
Okostankönyv
A mimika vagy arckifejezés. Arcunk is rendkívül összetett jelzőműszer: homlokunk, szemünk környéke, orrunk, szánk, mindenféle arcizmaink mozgása sokféle információ hordozója lehet. Ráncoljuk a homlokunkat, ha rosszallunk valamit, de akkor is, ha koncentrálunk valamire. Undorodva grimaszt vágunk, vagy csalódottan lebiggyesztjük az ajkunkat beszéd közben (is). Van néhány olyan arckifejezés, amelynek a jelentése globális: az előbb említett undoron kívül a félelem, az öröm, a szomorúság, a meglepettség és a harag jelzései univerzálisak, kultúrától függetlenül felismerhetők. A gesztusok. Mondanivalónkat gyakran kísérjük kézmozdulatokkal, gesztusokkal. Időnként kezünkkel is "lerajzoljuk", amit mondunk: ezt nevezzük illusztratív gesztusnak. Például ha egy gondolatmenet egész mivoltára utalunk, két tenyerünkkel gömböt formálunk; itt a gesztus mint jelentő és a 'gömb, kerek, egész' mint jelentett közötti kapcsolatot a hasonlóság teremti meg. Egészen másfajta kézmozdulat a katolikus ikonokon ábrázolt alakok feltartott hüvelyk- és mutatóujja vagy a felfelé tartott hüvelykujj mint a beleegyezés jele: ezek a mozdulatok inkább közmegegyezéses módon jelentenek valamit; emblematikus gesztusok.
Egyrészt ott van a verbális módozat, mely rendkívül hatékony közlésre, kapcsolatteremtésre, és persze megtévesztésre. A másik oldalon ott állnak a nonverbális eszközök. Ezek lehetnek apró, már-már észrevétlen vokális jelek, melyek megváltoztatják az üzenet jelentését, nyomatékát. A nem nyelvi kifejezőeszközök: ha összhangban vannak a szöveg tartalmával, nyomatékosítják, ha nincsenek, cáfolják, amit mondunk. Ugyanolyan fontosak, mint a nyelvi kifejezőeszközök. A nem nyelvi jelek: 1. szóbeli kommunikációban hangjelek tekintet arcjáték gesztusok testtartás térközszabályozás a külső a csend 2. írásbeli kommunikációban elrendezés margó tagolás sorok sortávolság betűköz betűtípus színek keret javítások IV. Összefoglalás Szoros kapcsolat van nyelv és kommunikáció, nyelv és társadalom, nyelv és gondolkodás között. Kölcsönösen hatnak egymásra és egymást kölcsönösen feltételezik. A nyelvi vagy verbális kommunikáció jellemző arra a társadalmi csoportra, amelyben élünk. A nyelvi jelrendszer birtoklása a kommunikációs képesség jelentős mértékben múlik az iskolázottságon, az életkoron, a nemen és a társadalmi helyzeten.
Egyetlen mondatot sem tudunk kimondani anélkül, hogy azt valamilyen nem nyelvi eszköz (nonverbális) ne kísérje. A metakommunikáció minden olyan nem nyelvi kifejezőeszköz halmaza, amellyel a kommunikáció során a beszédünket kísérjük. Sok mindent elárul a beszélő személyiségéről, jelleméről, aktuális élethelyzetéről, hangulatáról. Gyakran nem tudatosul, akaratunkkal kevésbé szabályozható. Beszéd közben több szerepük is lehet. Egyes vizsgálatok szerint az emberi közlésnek mindössze 7%-a verbális (szóbeli), 38%-a vokális (a hang kifejező erejére hagyatkozó) és 55%-a non verbális.